2. nap 2011-szeptember-21
Posted by olvastar in Életem.add a comment
Nem tudtam aludni éjjel. Megfolyt a tudat, h megorrolt rám. A legszörnyűbb h semmit nem tehetek. Ha bocsánatot kérnék csak jobban haragudna. Ördögi kör. Széthasad a koponyám, az elázott párnán. Menekülnék de nincs hova. Nézem a vázában a rózsát ami neki vettem. Oly sok elődjéhez hasonlóan ezt se fogja látni. Tanácstalan vagyok. Ilyen is ritkán van.
1. nap 2011-szeptember-20
Posted by olvastar in Életem.add a comment
Reggel van. Téged kereslek. Mint minden reggel. Nem tudom mi lesz. Azt tudom mi nem lesz. Életem. Te voltál. Körbenézek kicsiny mesterséges világomban. Hiába kicsi, csak egy apró kis porszemnek érzem magam benne. Még annyinak se. Menekülni nem lehet, nincs hova. Végignézem a listát amit ma kéne csinálnom. De képtelen vagyok megmozdulni. Eddig te erőt adtál. A remény, h itt lehetsz egy nap most semmivé foszlott, az energiával együtt amiből meritettem minden nap. Nincs többé
0. nap 2011-szeptember-20
Posted by olvastar in Életem.add a comment
Óh az agy… Az sose hagy cserben. Millió lehetőség futott végig rajta, h találjon kiutat. Talált. Itt vagyok. Megint. Most haltam meg. Egy óra haldoklás után. Durva lesz. Aggasztóan. És esélyem nincs túl élni. Halott vagyok
Újra 2010-november-14
Posted by olvastar in Uncategorized.add a comment
Újra esik. Én tettem. Én követtem el. Esik.
Nevetve bar… 2009-május-1
Posted by olvastar in Uncategorized.add a comment
Najo en menekulok… Majd szolok ha sikerult
Alone 2009-május-1
Posted by olvastar in Életem.add a comment
Tudod neha, egy pillanatra… Olyan mintha velem lennel… Aztan rajovok hogy egyedul vagyok… Egyedul ebben a hatalmas tomegben… Hianyzol…
Nincs szokoz 2008-július-30
Posted by olvastar in Uncategorized.add a comment
Nem jo a szokoz nem irok blogot…. Punk tum…
Something has ended 2008-július-29
Posted by olvastar in Életem, Hold.add a comment
Azon kívül h beteg lettem, kibaszottul fáj továbbra is a vállam nincs semmi bajom. Csak simán meg kívánok dögleni. Olyan nagy probléma ez? Úgy látszik az. Csak fáj maradni. Ennyi. A vállam is fáj… Én is fájok. Meg semmi kedvem. De ma esett… És nem csak esett! Villámlott! Tombolt a vihar! És én ott voltam a tér közepén hanyatt a fűben, és csak a sapka napellenzője volt rátéve a számra mert másképp lélegezni sem lehetett úgy ömlött. Remélem a telóm túléli az incidenst. Isteni volt bámulni a vak sötétbe, majd bevillan egy villám… Tetszett! Nagyon! És szakadt! AZ eső! Nekem! Csak nekem esett ma éjjel. Az összes energiám ráment ekkora viharra. De megérte. Asszem meg is fáztam XD De nem érdekel. Esett! Ma esett az eső értitek? Vihar volt… Azt meg én csináltam. Az írek egymás szavába vágva mesélték a Darton mikor már jöttem haza h láttad! Villámlott! És mekkorákat! Mint aki még soha nem látott iet. Bár itt elég ritka. De ez nagyon durva volt. Én meg csak feküdtem hanyatt a fűben… A kb 3 centis esővízben… Esett!!!
Blog 2008-július-28
Posted by olvastar in Uncategorized.comments closed
Tegnap nem volt blog…
Ma se lesz…
