1. nap 2011-szeptember-20
Posted by olvastar in Életem.trackback
Reggel van. Téged kereslek. Mint minden reggel. Nem tudom mi lesz. Azt tudom mi nem lesz. Életem. Te voltál. Körbenézek kicsiny mesterséges világomban. Hiába kicsi, csak egy apró kis porszemnek érzem magam benne. Még annyinak se. Menekülni nem lehet, nincs hova. Végignézem a listát amit ma kéne csinálnom. De képtelen vagyok megmozdulni. Eddig te erőt adtál. A remény, h itt lehetsz egy nap most semmivé foszlott, az energiával együtt amiből meritettem minden nap. Nincs többé
Hozzászólások»
No comments yet — be the first.