2. nap 2011-szeptember-21
Posted by olvastar in Életem.trackback
Nem tudtam aludni éjjel. Megfolyt a tudat, h megorrolt rám. A legszörnyűbb h semmit nem tehetek. Ha bocsánatot kérnék csak jobban haragudna. Ördögi kör. Széthasad a koponyám, az elázott párnán. Menekülnék de nincs hova. Nézem a vázában a rózsát ami neki vettem. Oly sok elődjéhez hasonlóan ezt se fogja látni. Tanácstalan vagyok. Ilyen is ritkán van.
Hozzászólások»
No comments yet — be the first.